Vealgeortnet

Vealgeortnetláhka addá olbmuide, geain leat duođalaš vealgeváttisvuođat, vejolašvuođa oažžut ruhtadillái ortnega. Vealgeortnegis dahkkojuvvo soahpamuš, mas dihto áigodagas, dábálaččat viđa jagi siste, olmmoš máksá nu ollu go nagoda vealggis, ja de dan maŋŋá vealgi sihkkojuvvo. Ortnet fátmmasta buot lágan velggiid, maiddái almmolaš ásahusaide, ja dan sáhttá oažžut dábálaččat dušše oktii eallimis.

Leatgo dus vealgeváttisvuođat? 

Maid barggat jos háliidat vealgeortnega – vuoigatvuohta oažžut veahki

Dat gii háliida ohcat vealgeortnega, galgá váldit oktavuođa báikkálaš bággobearriin (namsmann). Dat lea jogo leansmánni dahje bággobearranfáldi (namnsfogd). Namsmánni rávve ja bagadallá lága doaibmama hárrái ja veahkeha dárbbu mielde deavdit ohcanskovi. Jos vealgesoabadallan álggahuvvo, de bággobearri veahkeha hábmet máksinortnetárvalusa, mii de sáddejuvvo velgoheddjiid árvvoštallamii. Jos árvalus ii dohkkehuvvo, de duopmostuolut mearridit ortnega. Muhtun bággobearrit fállet maid veahki vealgeortnega ekonomalaš čađaheapmái. Dábálaččat ádjána 4-6 mánnui oažžut johtui vealgeortnega, mas lea viđa jagi máksinplána (vealgeortnetáigodat).

Geasa sáhttá álggahuvvot vealgeortnet?

Vealgeortnetlága mielde sáhttá ásahit vealgeortnega dakkár olbmui, gean máksinnávccat leat bistevaččat hedjonan. Dat mearkkaša, ahte váttisvuođat galget leat bistevaččat, ja ahte velggiin ii leat vejolaš geargat lagamus boahtteáiggis. Nubbi váldoeaktu lea, ahte vealgeortnet ii galgga leat eahpegovttolaš earáide, iige loavkašuhttit earáid. Eanaš dáhpáhusain gáibiduvvo maid, ahte olmmoš lea nu bures go vejolaš geahččalan vuos ieš čoavdit váttisvuođaid.

Vuoigatvuohta doalahit stobu ja eará opmodaga vealgeortnega oktavuođas

Dat geasa ásahuvvo vealgeortnet, beassá dábálaččat doalahit stobu, maid ieš oamasta, ja man sturrodat ja standárda lea govttolaš. Muhto dušše dat oassi stohpovealggis, mii lea eanet go stobu tákstaárvu, sihkkojuvvo vealgeortnega olis. Jurddan lea, ahte stohpovealgi livččii sullii stohpoárvvu mađe, go vealgeortnet lea meattá. Láhka addá maid muhtumin vejolašvuođa doalahit priváhta biilla. Das galgá maid leat govttolaš árvu, ja dat ferte leat dárbbašlaš bargodili, buohcuvuođa dahje doaibmahehttejumi geažil.

Ruhta iežas ealiheapmái vealgeortnega áigge

Vealgeortnetlága mielde lea buohkain, geaidda ásahuvvo vealgeortnet, vuoigatvuohta doalahit govttolaš supmi iežas ealiheapmái. Govttolaš orrungoluid lassin oažžu doalahit ruđaid dárbbašlaš geavahangoluide, dahje eallingoluide, dađe várás ráhkaduvvon máksomeriid vuođul. Submi lea dán áigge 85 proseantta 2010 vuolimus penšuvnnas, muhto njuolggadusaid áigot rievdadit. Sáhttet maid mearridit ruđaid mánáid ealiheapmái.

Ealihanmáksomearit
Áššiin, mat mearriduvvojit vealgeortnetlága mielde, sáhttá velggolaš doalahit oasi boađuinis orrungoluid ja geavahangoluid gokčamii (iežas ealiheapmái).